Szeged látnivalók

Szeged... vagy inkább Szögöd?

Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, amely a Tisza és a Maros összefolyásánál helyezkedik el Budapesttől mintegy 171 kilométer távolságra.

Szeged nagy történelmi múltú, hangulatos és dinamikusan fejlődő település a Tisza partján. A városra sokféle jelzőt ragadt az évszázadok során - nevezik Híres Városnak, a Napfény Városának és Fesztiválvárosnak is. A város dinamikus kereskedelme, messze földön ismert termékei - mint a szegedi szalámi vagy a fűszerpaprika - tették Híres Várossá, a már-már mediterrán klíma, a déli fekvés a Napfény Városává, az egész éven át zajló, csaknem minden művészeti ágat felölelő kulturális események - köztük a Szegedi Szabadtéri Játékok - pedig Fesztiválvárossá.

Látványosságok, látnivalók Szegeden

Széchenyi tér

Térkép Szeged Széchenyi tér

A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), amelynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja. A Széchenyi tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, amely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult meg itt. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.

Szegedi Dóm

Térkép Szeged Dóm tér

Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, amely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták.

Új zsinagóga

A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához. A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét, a régi zsinagógát.

Reök-palota

A Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban „Ungarischer Jugendstil” néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede tervezte és 1907-ben készült el. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A szegediek egymás között csak „lófaraháznak” nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el.

Vajda-ház

A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház. Ebben a házban nyitotta meg kapuit az Olasz Intézet és itt működik a Tourinform Iroda is.

Zenélő óra

A Dóm tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István.

Szerb templom

Dóm tér északi oldalán áll a görögkeleti szerb templom. Ezt a gyönyörű barokk épületet Szent Miklós tiszteletére emelték 1778-ban. Figyelmet érdemelnek az erősen tagolt főpárkány, az ívelt timpanon és a fali vázák. A misztikus hangulatú templombelsőbe belépve azonnal szembetűnik az arannyal dúsan díszített ikonosztáz, mely az ország egyik legszebb ilyen alkotása, Popovics János műve. A barokk hatásokat tükröző ikonok, a füstölgő tömjén, a gyertyafény mind különleges hangulatot kelt a látogatóban.

Fekete-ház

A Somogyi utcán haladva érünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának korábbi sötétszürke vakolatszínéről kapta. 1857-ben kereskedő - polgárháznak épült Gerster Károly tervei alapján. 1860 és 1865 között itt működött a belvárosi kaszinó. A Fekete ház évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállítóhelye, illetve rendszeresen időszakos kiállítások otthona.

Gróf-palota

A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán találjuk a Gróf-palotát. A Gróf-palota névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai. Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, 1912-13 között épült, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns háromemeletes épületet készítettek el. A palota megformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával. Az épület tömbjét két oldalon két oszlopra állított karcsú torony keretezi, amelyek finoman formált szép sisakjaikkal büszkélkedhetnek.

Víztorony

A Szent István tér fő építményét, látványosságában és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas.

Szegedi Víziközmű Működtető Rt.

Református templom

A szegedi polgárok szerint a Kakasos templom, az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét, a telket ingyen kapta az egyház. A terveket Schulek Frigyes készítette, a kivitelezést a norvég építési vállalkozó Gregersen Guilbrandt végezte, aki maga is református lévén, a mélyen fekvő telek mintegy 2 méterrel való feltöltését saját költségén vállalta.

Városháza

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a „ Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost.

Szeged nevezetességei

Szegedi paprika

Szegeden 1748-ból találjuk az első feljegyzést, amiben a paprika szó megtalálható. Az egyszerű emberek szerint a papok, akik akkoriban tanítók, orvosok is voltak, kívánták elterjeszteni, meghonosítani a kertjeikben található növényt. Hasznosságát, jó ízét bizonyítandó enni kezdték. Mivel a paprika igencsak erős volt, a papoknak folyni kezdett a könnyük. Így alakult ki a "papríkató" szóból a paprika. E történetben annyi igazság minden bizonnyal van, hogy a franciskánus kolostor kertje (Szeged, Alsóváros) az, ahonnan elterjedt egész Magyarországra e növény. Ekkoriban azonban főleg gyógyszerként használták hideglelés ellen. A XIX. század elején Napóleon császár hódításai és az általa elrendelt kereskedelmi zárlat nyomán kialakult fűszerhiány fellendülést hozott az Alsóvárosiak paprikatermesztésében, kereskedelmi mennyiségben termelhették a fűszerpaprikát. Az igény a szegedi fűszerpaprika őrleményre egyre nőtt, egyre távolabbi országokba jutott el híre és maga az áru is. Négy fontos tényező határozza meg a piros paprika fűszer hungarikumból speciálisan szegedikummá válását: a termesztéshez a legmegfelelőbb tiszai öntés talaj, annak kitűnő tápanyaga és vízháztartása, továbbá az a több mint évi 2000 óra napsütés, amely e tájra éghajlati tényezőként jellemző.

Gasztronómia Szegeden

Szegedi halászlé

A szegedi halászléről így ír Bródy Sándor író: "A Tisza mentén, különösen Szegeden, a sűrűbb és erősebb lé okáért takarmányhalakat és fejeket főznek össze és átpasszírozzák a halászlébe. Jó-jó, de azért én nem javallom".

A Tisza mentén leghíresebb a szegedi halászlé. Jellegzetessége, hogy többfajta halból készítik. A kisebb halakat, fejet, farkat miután megfőtt, „áttörik”, azaz átnyomkodják egy szűrőn. A lé így besűrűsödik, viszont nem lesz benne mindenféle törmelék. Az alaplébe ezután főzik bele a halhúst. Errefelé többnyire a lefelé szűkülő bográcsokat használják.

A szegedi jellemző programok

Szeged Napja Ünnepségsorozat - május
Szőregi Rózsaünnep - június
Szegedi Szabadtéri Játékok - július
Szegedi Ifjúsági Napok - augusztus
Nemzetközi Grillfesztivál - augusztus
Nemzetközi Tiszai Halfesztivál - szeptember

Kultúra Szegeden

Móra Ferenc Múzeum

A Roosevelt téren áll a Móra Ferenc Múzeum, amely 1896-ban neoklasszicista stílusban, és ahogy a korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon felirata is jelzi: „A közművelődésnek„ épült. Mindjárt a lépcső mellett áll Reizner János, a múzeum egykori igazgatójának mellszobra. A két szélső oszlop előtt Homérosz és Szókratész, a bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak. A múzeumban többek között a következő állandó kiállításokat tekinthetjük meg: Móra-emlékszobát, „Avarnak mondták magukat” című kiállítást, Csongrád megye népművészete néprajzi kiállítást, Lucs Ferenc gyűjteményét, Patikatörténeti kiállítást.

Szegedi Nemzeti Színház

A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, amelyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros, Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera és balett-tagozat is működik.

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum

A látogatók megismerhetik a szegedi fűszerpaprika és a Pick szalámi történetét, a világhírű termékek eredetét és feldolgozásuk módját. A Szegedi Paprika Múzeum szalámikóstolót és kedvezményes vásárlási lehetőséget kínál, ajándék képeslapját pedig ingyenesen juttatja el a világ bármely országába.

Somogyi könyvtár

Szeged könyvtára jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. A tagok több, mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetemen belül számos speciális könyvtár található. Az orvosi kar például 138 ezer könyvet birtokol, és közvetlen hozzáférése van európai orvosi adatbázisokhoz.

Kövér Béla Bábszínház

1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hoznak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdődött a színház építése. Az elkészített bábszínpadot végül a piarista gimnázium rajztermében állították fel. 1946. december 24-én került sor az ünnepélyes bábszínházi megnyitóra, a "János vitéz" c. darab bemutatásával.

Forrás: Útisúgó.hu

Kapcsolódó oldalak: Szeged honlapja

Szegedportál.hu

Kapcsolódó cikkek: Szegedi téltemetés

Megyeszékhely: Szeged

Keressen Szegeden!

Éttermek Szeged

Szállodák Szeged

Színházak Szeged

Múzeumok Szeged

Utazás Szeged

Taxi Szeged

Szeged Térkép

Budapest Szeged Útvonaltervező