Bemutatkozik Győr

GyőrGyőr hazánk Észak-nyugati szegletében Győr-Moson-Sopron megye székhelye, a Nyugat-Dunántúl régió központja. A Budapesttől mintegy 120 kilométerre elhelyezkedő települést az M1-es autópályán célszerű megközelíteni. Győr rendkívül jó közlekedési körülményekkel van megáldva, ezért is kapta a „Találkozások városa” elnevezést.

A fantasztikus természeti értékekkel körülölelt város, a Kisalföld keleti felében közvetlenül a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet felső szegletében és a buja Szigetköz alatt; a Rába, a Mosoni-Duna és a Rábca torkolatánál terül el. Így tulajdonképpen, mint a „Folyók városa” is megállja a helyét.

 

A térség már római korban is fontos szereppel bírt, a tartományt védő vár már akkor is épült a városban. Az évszázadok során egyre nagyobb lett a vidék jelentősége, Szent István királyunk idején mér székhellyé lett, püspökséggel és székesegyházzal. A vár a törökök idején végvárként védte Bécset, ám 1594-ben a törökök kezére került és a város szinte kiürült. A 17. századtól vett a város új lélegzetet, és a 18. században már egy szép új barokk stílusú város épült fel, melyben beindult a kereskedelem. Az 1830-as évekre Győr lett hazánk legfontosabb kereskedelmi csomópontja. Viszont a szabadságharc az útjába állt ennek a hihetetlen mértékben meglóduló fejlődésnek.

 

Ám ez a város a mínuszból is sikeresen felküzdötte magát, hamarosan a gabonakereskedelem, és az állatkereskedelem megoldotta a pénzügyi problémákat. 1860 táján, miután a nemzetközi nagyságúvá nőtt vízi szállításon alapuló gabonakereskedelem bedől, a városban új törekvések mozgatták meg a további fejlődést. Ekkor nagyszámban épültek új épületek, intézmények. A 20. század világháborúi Győr városát sem kímélték, ám hamar lábra állt. Ez a fejlett iparváros, Budapest mellet hazánk második legjelentősebb ipari centruma lett. 1950-ben a három megyét, Győrt, Mosont és Sopront egyesítették, melynek Győr lett a megyeszékhelye.

 


A település lakossága a 20. század közepén szépen megduzzadt, manapság a népesség száma egy 2010-es adat alapján 130 ezer körül mozog. A gazdasági, infrastrukturális fejlettség napjaikban is jellemző Győrre. Oktatási, kulturális, egyházi, sportközpont, no és fürdőváros, nyaranta a fesztiválváros jelzővel is megállja a helyét, ám a kultúrára éhes polgárokat egészévben igényes programokkal látják itt el.
 

Forrás: gyor.varosom.hu